Szeretet
Hogyan lehetne egyetlen pillanatba belesűríteni mindazt, ami bennem van? Miközben úgy érzem, hogy egy élet is kevés lehet, hogy mindent megmutassak magamból, hogy az egész világgal megismerkedj, ami bennem létezik, hogy elmondjam mennyi érzés szunnyad bennem… lassan, puhán, óvatosan, féltve átnyújtva, nehogy elsodorjon mellőlem ez a féktelen szenvedély.
Mert csakis erre vágyom, hogy mindenemet megoszthassam. Veled.
Aztán eszembe ötlött, hogy az életünk pillanatok végtelenje. Egyik tovatűnik, de mire felocsúdok, addigra az is elszáll, ami alatt a gondolatom megszületett.
És apró hullócsillagként gördül végig az arcomon a felismerés könnycseppje. Mert mi sem bonyolultabb, és mi sem egyszerűbb ennél.
Ha a pillanatban szeretlek, ha a pillanatban odaadok mindent, az végül kiadja majd az idő végtelenjét.